A Dr. Korányi Imre díj 2003.évi átadására „A régi Erzsébet híd avatásának 100, az új Erzsébet híd átadásának jövõre esedékes 40, valamint Sávoly Pál születésének 110. évfordulója alkalmából 2003. október 10-én rendezett „Emlékülés”-en, a Budapesti Történeti Múzeumban került sor.
Az ez évi Dr. Korányi Imre díjat a Vasúti Hidak Alapítvány Kuratóriumának 2003. június 10-i, egyhangú döntésével
dr. Szittner Antalnak ítélte oda.
A díjat a professzor úr fia, Dr. Korányi László adta át. A Kuratórium döntésének indokolása a következõ:
Dr. Szittner Antal 1926-ban Szegeden született. A budapesti Mûegyetem híd és szerkezetépítõ mérnöki karán 1951-ben szerzett oklevelet.
Aktív oktatói és kutatói munkásságát 1950-ben kezdte az I. Hídépítéstani tanszéken tanársegédként, majd adjunktusként. Néhány évig a Magyar Tudományos Akadémia Mûszaki Mechanika Tanszéki Munkaközösségének, utána az I. Hídépítési tanszék jogutódjának, az Acélszerkezetek tanszéknek tudományos fõmunkatársa. bár töretlen munkakedvvel és igényességgel több mint 43 éven át végzett eredményes tevékenység után 1993 végén nyugdíjba került, jelenleg is aktív részt vállal a tanszék számos oktatási-kutatási feladatának megoldásában.
Egyik alapítója és évtizedeken át vezetõje volt a tanszéki laboratóriumnak, mely immár több mérnökgeneráció korszerû gyakorlati képzését szolgálta. Magas színvonalú és eredményes munkát végzett a hazai viszonylatban újszerû statikai modellkísérletek és a kísérleti feszültséganalízis elméleti és gyakorlati kutatásának, oktatásának és alkalmazásának területén. Az acélszerkezeti szakmérnök hallgatók részére írt „Kísérleti feszültséganalízis” c. két kötetes MTI-jegyzete általános szakmai sikert aratott. Az irányításával és gyakorlati közremûködésével folytatott méréstechnikai, mérésmetodikai és mûszerfejlesztések alapján elért eredmények már a 60-as években hazai elismerést szereztek a laboratóriumnak. Nagy energiával és munkabírással dolgozott az új építõipari laboratórium létrehozásán.
Fõ kutatási területének a tartószerkezetek erõjátékának elméleti és kísérleti vizsgálatát választotta. Kismintákon végzett statikai modellkísérleteinek, továbbá meglévõ és új nagyszerkezeteken végrehajtott mérésprogramjainak száma csak becsülhetõ, a hatalmas tapasztalat és a fejlesztõmunkának a jóval 100 fölötti publikációban, valamint hazai és külföldi konferenciákon bemutatott eredményei viszont pontosan követhetõk.
Jelentõs szakmai tevékenysége kapcsolódik az acélszerkezetek, elsõsorban hidak rekonstrukciójához, illetve új hidak próbaterhelési módszertanához, méréstechnikájához. Ezek közül a közúti hidak körében az Erzsébet híd, Szabadság híd, Lánchíd, Drávaszabolcsi híd, Gyõri Rába híd, Csongrádi Tisza híd a legjelentõsebbek, vasúti hidak közül a Tunyogmatolccsi Szamos- híd, Bánrévei Sajó-híd, a Szolnoki Tisza-híd, Komáromi Duna-híd, Déli Összekötõ Duna-híd, Északi Duna-híd, Bajai Duna-híd próbaterhelési és építésfelügyeleti méréseinek vezetését kell megemlíteni.
A kutatást és a tudományszervezést szolgálta a Gépipar Tudományos Egyesület feszültségmérési munkabizottságának elnökeként és az OTKA Mûszerbizottság titkáraként is. Munkájának eddigi eredményeit Árvízvédelmi Emlékérem, MTA Elnöki Jutalom, Munka Érdemrend, Haza Szolgálatért Érdemérem, Kiváló munkáért, Felsõoktatási emlékérem kitüntetésekkel ismerték el.
Rege Béla
a Vasúti Hidak Alapítvány Kuratóriumának elnöke