A MÁV Zrt., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a Vasúti Hidak Alapítvány dr. Korányi Imre professzor emlékének ápolása érdekében emléktábla elhelyezését határozta el. Az emléktáblát a főváros XIII. kerületében, a Radnóti Miklós utca 38. szám alatti lakóház falán helyezték el, ahol a professzor 1957–1989-ig élt és alkotott. Az emléktábla avatására 2014. augusztus 29-én Korányi professzor volt munkatársai, tanítványai, tisztelői és a Korányi család részvételével került sor.
Az ünnepséget Rege Béla, a Vasúti Hidak Alapítvány kuratóriumának volt elnöke nyitotta meg. Elmondta, nagy megtiszteltetésnek tekinti, hogy volt műegyetemi professzorának emléktábla-avatási ünnepségét vezetheti le. Felkérte Virág István mérnök-főtanácsost, a MÁV Zrt. Vasúti Híd- és Alépítményi Osztályának vezetőjét, hogy ismertesse dr. Korányi Imre professzor MÁV-nál végzett munkáját.
Korányi Imre 1917-ben szerzett mérnöki oklevelet, és a műegyetemi oktatómunka után, 1926-ban lépett a MÁV szolgálatába. Feladata volt a gyakorlati munka, a tervezés, a műszaki ellenőrzés. 1931. szeptember 12-én a biatorbágyi vasúti völgyhídnál robbantásos merénylet történt. A völgyhíd szerencsére csak kisebb mértékben sérült meg. Az átépítésre anyagi forrás akkor nem volt, ezért Szíjgyártó Józseffel együtt harmadik öv felszerelését tervezték meg. A megnövekedett mozdonyterhelések miatt nagy igény volt ebben az időben a hidak erősítésére, Korányi Imre pedig újszerű megoldásokat dolgozott ki. Ezek közül külön említést érdemel 1932-ben az Újpesti vasúti Duna-híd erősítése, amelyet a forgalom fenntartása mellett végeztek el. 1948-ban műszaki tanácsosi, majd 1943-ban műszaki főtanácsosi kinevezést kapott A II. világháború után, 1945-ben a Vasúti Hídosztály vezetője lett. A vasúti hidak újjáépítésében komoly feladatokat oldott meg a tervezés és irányítás területén, mivel az acélanyag-ellátás szegényes volt, és a forgalmat mielőbb biztosítani kellett. 1948-ban és 1953-ban forgalomba helyezték az ő tervei alapján elkészült a Déli összekötő Duna-híd szerkezeteit. Az elmulasztott fenntartási munkák ellenére ma is ez a legnagyobb forgalmú vasúti híd.
Vörös József, a MÁV Zrt. Vasúti Hídosztályának volt vezetője, a Vasúti Hidak Alapítvány kuratóriumának elnöke Korányi professzor mérnöki munkáját ismertette. A vasúti hidak már említett erősítésének új megoldásain kívül 1939-ben Szolnok Tisza-hídjának átépítésére Korányi Imre párhuzamos övű rácsos hídszerkezetet tervezett. 1940-ben – Észak-Erdély visszacsatolása után – a Szeretfalva–Déda közötti vasútvonalon több hidat kellett építeni. Az építések irányításával Korányi Imrét bízták meg, aki 1948-ban kezdte meg a Vasúti Hídszabályzat átdolgozását. A hatalmas lendülettel végzett munkában alapvető méretezés-elméleti javaslatot (osztott biztonsági tényező) tett. A kiváló szakemberek részvételével kidolgozott, sok újdonságot tartalmazó korszerű szabályzat 1951-ben jelent meg. Előírásait több ország is átvette, és egyes fejezetei közel 50 évig voltak hatályban. 1955-ben Kossuth-díjjal tüntették ki a Tartók sztatikája I. és II. művéért. 1956-ban a BME Forradalmi Bizottságának tagja lett, ezért a kommunista hatalom korábban, 1959-ben nyugdíjazta. Mérnöki munkáját nem hagyta abba, 1960 és 1975 között az Uvaterv szaktanácsadója volt, és egyebek között az Erzsébet híd újjáépítésekor megalakult Szakbizottság munkájában vett részt.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Híd- és Szerkezetek Tanszék vezetője, dr. Dunai László professzor Korányi Imre oktatói és tudományos munkáját ismertette. Korányi Imre 1917–1926-ig és 1947–1959-ig volt a Műegyetem alkalmazásában. Kezdetben Kossalka János professzor több szakkönyvébe írt önálló fejezeteket. 1927-ben A hálószerű födémszerkezetek pontos statikai vizsgálata című tanulmányával egyetemi doktori címet szerzett. 1937-ben Vashidak erősítése és átépítése című dolgozatával magántanári oklevelet nyert. 1947-ben nyilvános egyetemi tanárikinevezést kapott, és a Budapesti Műszaki Egyetem I. Sz. Hídépítési Tanszék vezetője lett. Dr. Dunai László személyesen akkor találkozott Korányi professzorral, amikor dr. Csellár Ödönnel együtt a Radnóti Miklós utcai lakásán azért keresték fel, hogy a fiatal mérnökök részére az Egyesült Államokba tanulmányutakat finanszírozó alapítványt róla nevezzék el. Korányi Imre szerénységére jellemzően csak hosszas rábeszélés után járult ehhez hozzá.
A Korányi Alapítvány évek óta sikeresen segíti a tehetséges magyar mérnökök szakmai fejlődését. 2014 szeptemberében a 30. ösztöndíjas utazik az Egyesült Államokba, hogy az ösztöndíjnak köszönhetően képezze magát. Korányi professzor munkatársai és tanítványai közül a különböző egyetemeken összesen körülbelül ötven fő lett tanszékvezető egyetemi tanár, egyetemi tanár vagy docens. Mindez kiváló oktatói, tudományos munkáját tanúsítja. .
Ezután a Korányi család legifjabb tagjai leleplezték az emléktáblát, amelyet a résztvevők megkoszorúztak. A Szózat eléneklése után Rege Béla zárszavával ért véget az ünnepség.
