2023. évi Korányi díj átadása

A Vasúti Hidak Alapítvány kuratóriuma a 2023. évi Korányi díjat

Horváth Adriánnak

ítélte oda

Horváth Adrián szerkezetépítőmérnöki oklevelét 1979-ben szerezte meg a BME Építőmérnöki Karán. Ezt követően 1984 és 86 között posztgraduális tanulmányokat folytatott a karon, majd 1986-ban mérnök-matematikus szakmérnöki diplomát kapott. Egyetemi diplomájának megszerzése óta megszakítás nélkül a FŐMTERV-ben dolgozik, különböző tervezőmérnöki beosztásokban, már fiatalon a Híd- és Szerkezettervező iroda vezetőjeként, majd szerkezettervezési igazgatóként, jelenleg híd- és szerkezettervezési ipari professzorként.
Irányításával készültek el a Kerepesi úti „100 lábú” híd kiviteli terve mellett a budapesti Duna-hidak rekonstrukcióinak különböző fázisú tervei, kuriózumként kiemelve ezek közül a Széchenyi Lánchíd felújítási tervét. Jelenleg is folyamatban van a Mohácsi Duna-híd mederszerkezetének tervezése, illetve az M3 autópálya építéséhez kapcsolódóan a Vásárosnaményi Tisza-híd tervezése.
Ő vezette az M8 autópálya dunaújvárosi Duna-hídjának, a Pentele hídnak a tervezését, mely kiemelkedő műszaki, technikai megoldások eredményeképpen valósult meg. A híd tervezésért és a megvalósításban betöltött szerepéért 2008-ban Széchenyi-díjat kapott. 2014-ben megkapta a közúti hidász szakma által hídtervezőknek adható legmagasabb elismerést – a Hidászokért Egyesült által alapított – Feketeházy János-díjat.
Vasúti műtárgy tervezés területen külön kiemelendő az utóbbi évtized két legnagyobb jelentőségű vasúti hídjának átépítése, a szolnoki Tisza-híd és a Déli Összekötő vasúti Duna-híd tervezésében és kivitelezésében való iránymutató, összefogó szerepvállalása. Mindkét híd építése méretük, forgalmi jelentőségük, környezeti körülményeik folytán különleges feladatnak bizonyultak, különleges építéstechnológiai kihívást jelentettek, egyúttal hazánk, rendszerváltozás utáni legnagyobb volumenű és jelentőségű vasúti hídépítési beruházásai közé tartoznak.
Aktív szakmai közéleti tevékenységét tükrözi, hogy a FIB Magyar Tagozatának, a Mérnöki Kamara Tartószerkezeti Tagozat Minősítési Bizottságának és a Tartószerkezeti Tagozat Elnökségének a tagja, valamint a Hidász szakosztály elnöke; a Nemzetközi Híd és Magasépítési Mérnök Egylet Magyar Nemzeti Bizottságának tagja és egyben elnöke; továbbá a Közlekedéstudományi Egyesület Mérnöki Szerkezetek Szakosztályának tagja.
Évtizedek óta együtt dolgozik a BME Építőmérnöki Karának több tanszékével, elsősorban a Hidak és Szerkezetek Tanszékkel. Részben irányítóként számos hídépítési fejlesztésben részt vett. Az Építőmérnöki Kar oktatóival folytatott szakmai együttműködésének eredményeként számos közös hazai és nemzetközi publikáció jelent meg.
Széles, mélyreható műszaki ismereteire és hosszútávú tapasztalataira alapozva vesz részt a szabványalkotási folyamatokban és jelenleg vezeti a Közúti hidak erőtani számítása című Útügyi Műszaki Előírás EC alapú megújításának munkabizottságát.
Három évtizede tart előadásokat a BME-n. Kimagasló mérnöki tevékenységéért és a BME kutatásfejlesztési eredményeihez, valamint gyakorlati oktatásához való hozzájárulásáért 2017-ben a Műegyetem rektora Ipari Professzornak nevezte ki. 2017 óta az építőmérnöki BSc tanterv egyik alaptárgyának, a Hidak és Infrastruktúra szerkezeteknek tárgyelőadója, tananyagának fejlesztője, évente mintegy 150 hallgatót oktat. Rendszeresen vállal diplomakonzulensi feladatokat, valamint bíráló, záróvizsga- és TDK Bizottsági tag felkéréseket.
A mérnöki létesítmények tervezése mellett kiemelendő az a fáradhatatlan erőfeszítés, melyet a következő hidász nemzedék kinevelésében fejt ki. Ez részben a FŐMTERV-nél a fiatal tervezői gárda felépítésében és megerősítésében nyilvánul meg, de szélesebb értelemben a közéleti, szabványalkotási és egyetemi oktatói tevékenysége által a teljes építőmérnöki szakma a nyertese, mely alapján MÁV Zrt. Baross Gábor Oktatási Központban megrendezett Hidász Szakmai Napon Pröhle Borbála, Korányi professzor úr dédunokája adta át.