Beszámoló a IX. Vasúti Hidász Találkozóról

 

A 3 éves rendszerben megrendezésre kerülő vasúti hidász szakmai konferenciák közül a IX. Vasúti Hidász Találkozót 2015.szeptember 16-18 között Lillafüreden, a Palota Hotelben rendezte meg a Vasúti Hidak Alapítvány és a MÁV Zrt. A konferencia főbb témái a következők voltak: Nemzetközi kitekintés, műtárgyak a hazai vasútátépítéseknél, vasúti hidak tervezése, vasúti pályák átvezetése a hídon, új anyagok és technológiák.

  

A konferencia megkezdése előtt az eddigi hagyományoknak megfelelően a Palota Hotelben sajtótájékoztatóra került sor 2015. szeptember 16-án 13.00 óra kezdettel. A sajtótájékoztatón a rendező szerveket képviselték:

Volentné Sárvári Piroska, MÁV Zrt pályavasúti üzemeltetési főigazgató,

Vörös József, Vasúti Hidak Alapítvány, a kuratórium elnöke

Garamvölgyi Mihály igazgató, MÁV Zrt Miskolci Igazgatóság

 A sajtótájékoztatón elsősorban a konferencia szervezésével és témáival kapcsolatos kérdésekre hangzottak el a válaszok. A sajtótájékoztatón emlékeztek meg a Vasúti Hidak Alapítvány 19 éves tevékenységéről.

A regisztráció a Palota Hotelben volt, ahol a MÁV Miskolci Igazgatóság lelkes önkéntes csapata fogadta a résztvevőket. Minden résztvevő konferenciacsomagot kapott, amely többek között a dr. Halász József ny. osztályvezető-helyettes által szerkesztett „Vasúti hidak a Miskolci Igazgatóság területén”c. könyvet /Vasúti Hidak Alapítvány Budapest 2015./,   és a Sínek Világa /2015. 4-5 szám/ kiadmányt tartalmazta Ez utóbbiban a konferencián elhangzott 28 előadás közül 25 előadás teljes anyaga megtalálható.

A konferencia időszakában 6 szakmai kiállító is bemutatkozott. A IX.. Vasúti Hidász Találkozónak 213 regisztrált résztvevője volt.

A szakmai találkozót Vörös József, Vasúti Hidak Alapítvány, kuratóriumi elnöke nyitotta meg. Emlékeztetett arra, hogy Miskolcon legutóbb 1997-ben tartottak Vasúti Hidász Találkozót.

Kiss Gábor, Miskolc város alpolgármestere köszöntötte a konferencia résztvevőit. A város érintett a vasúti fejlesztésekben, különösen az Európai Unió 2020-ig terjedő fejlesztési időszakában. A szakmai tanácskozásoknak nagy szerepe van a közös fejlesztésekben.

Az első napi tanácskozás levezető elnöke, Vörös József ismertette a konferencia fővédnökének, dr. Fónagy János parlamenti államtitkárnak üdvözletét, aki fontos kormányzati ülés miatt a konferencián nem tudott részt venni.

Garamvölgyi Mihály, a MÁV Zrt Miskolci Igazgatóságának vezetője köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy a Vasúti Hidak Alapítvány 20 éve, 1995.november 7-én alakult meg és az I. Vasúti Hidász Találkozóra 1993-ban Szegeden került sor. Röviden ismertette a konferencia gazdag szakmai programját, amely mindenki számára lehetővé teszi a számára érdekes előadás meghallgatását.

Volentné Sárvári Piroska, MÁV Zrt pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság feladatairól, működési jellemzőiről tartott előadást, amely tartalmazta Pál László vezérigazgató-helyettes tervezett, de elmaradt előadásának főbb jellemzőit is. A magyar állam és a MÁV Zrt 2011-2015 évekre pályaműködtetési szerződést kötött. Ennek alapján készült el a MÁV Zrt "Biztonságirányítási kézikönyve" és Szervezési és Működési Szabályzata is. A jövőben a pályaműködtetési szerződést 10 évi érvényességgel tervezik. A főbb paraméterek közül a lassújelek számát csökkenteni és a vasútvonalak villamosítását növelni kell. Szakmai megújulásra van szükség. A vasútvonalak 2020-ig történő fejlesztéséti tervében számításba kell venni a leromlott állapotú hidak átépítését. A jövőkép szerint magasabb szolgáltatási színvonalat kell biztosítani. A közfoglalkozást bővíteni kell (pl. a vasúti aluljárók takarítása)

Scheffer János, a MÁV Zrt. Infó-kommunikációs Igazgatóságának vezetője az INKA (Infrastruktúra Karbantartó) projektet mutatta be. A projekt segítségével a korábbi, papíralapú adatforrást a Pályavasút karbantartási rendszerét egységes rendszerbe célszerű egyesíteni. A KÖZOP (IKOP) források lehetővé tették az ilyen karbantartás-irányítási rendszer kialakítását.

A téma komplexitása és mélysége miatt szükségessé vált a kapcsolódó és induló projektek programként való kezelése. Az INKA alapprojekt mellett az alábbi alprojekteket tervezték be:

  • INKA ingatlan karbantartási alprojekt

  • MEDINA hídgazdálkodási projektek

  • MTR térinformatikai architektúra-megújítási projekt

  • Leányvállalati bevezetések.

Az EU-s projektek alap-programjait jóváhagyták. A MEDINA program kész, 2016. július 1-én indul az alkalmazása. Az INKA program bevezetése gyakorlatilag a MÁV cégcsoport minden szervezetét és részlegét érinti a szakaszokig bezárólag. Nyugati példák alapján az ilyen rendszer bevezetése vasúttársaságoknál 10-20 % megtakarítást eredményez.

Virág István, a MÁV Zrt. PÜF Híd- és alépítményi Osztályának vezetője "A hídszolgálat elmúlt három éve, a jövő feladatai" c. előadásában rámutatott arra, hogy a vasúti hídállag 2000 évtől kezdve jelentősen romlott. Jelentősebb hídépítések az 1950-es és az 1970-es években voltak. A heterogén hídállag korossága miatt kiemelt elemzői munkát igényel Az utóbbi években elsősorban a korridoros vasútvonalakon lévő hidakra biztosítottak forrásokat. Az egyéb hidak átépítésére az egyedi hídfejlesztési programokban nem volt elég pénz. A jelenleg a KÖZOP programmal nem érintett sürgős hídépítések a következők:

  • A Csepel szigetre vezető gubacsi Duna-ág híd

  • Kiskörei vegyes forgalmú közúti-vasúti híd

  • A Dél-alföldi régióban a Fehér-, Fekete- és Sebes Körös hidak.

A vonali felújítások keretében igen jelentős hídépítésekre is sor került. Itt kell megemlíteni a Szolnok-Szajol és a Szajol-Lőkösháza vasútvonalakon elkészült hídépítéseket.

A hidak korossága területén kedvezőtlen a helyzet. Az acélszerkezetű hidak körében jelenleg 54 híd 100 évnél idősebb, ez a szám 15 év múlva 89 lesz. A hidak korosságára vonatkozó további statisztikai adatok is nyugtalanítók az "A" kategóriájú vonalakon 45 db 80 éves híd, az 51-70 éves tartományban szintén az "A"kategóriájú vonalakon 231 híd van forgalomban.

Zárásként gróf Széchenyi István gondolatait idézte: "Csak a vasút képes biztos, gyors, szakadatlan, s olcsó összeköttetést szerezni".

Győri Balázs, a NIF Vasútfejlesztési Programiroda munkatársa "Vasúti hídépítések a vonalátépítések során" c. előadásában ismertette azokat a legfontosabb vasúti hídépítéseket, amelyek az elmúlt 3 évben NIF beruházásában valósultak meg. Ezek közé tartoznak az Újpesti vasúti Duna-híd átépítése, a Kelenföld-Székesfehérvár vasútvonalon a Növény utcai aluljárók építése, a Szolnok-Szajol vonalszakasz vasúti hídjainak átépítése, a Szajol-Lőkösháza vasútvonal hídjainak átépítése, Békéscsaba vasútállomáson felüljárójának megépítése. 2016-ban Tatabánya állomáson törtvonalú gyalogfelüljáró fog épülni kb. 2 milliárd Ft összegű beruházás keretében. Tervezik a Déli-összekötő vasúti Duna-híd 3. szerkezetének megépítését. Szegeden új vasúti-közúti Tisza-híd építése kezdődik meg.

Horváth Adrián szerkezettervezési igazgató és Álló László tervező mérnök, FÖMTERV Zrt. "A szolnoki Tisza-híd tervezési feladatai" c. előadásban számoltak be e a stratégiai jelentőségű híd tervezésének történetéről. 2002-ben a NIF a meglévő kétvágányú híd új pályaszerkezeti terveinek kidolgozására adott megbízást. A tervező a mederhíd két egyvágányú felszerkezetének megtervezését javasolta. A javaslat előnye a kedvezőbb üzemeltetés, a forgalmi zavarás csökken, az átépítési idő megrövidül. A javaslatot a megbízó elfogadta. Az új felszerkezeteken a vágánytengelyek távolsága 6.6 m lett a régi 4 m helyett, így a pilléreket erősíteni kellett. A megerősítés síkalapozással és köpenyezéssel történt.  A mederhíd felszerkezete szimmetrikus rácsozású, alsópályás rácsos tartó, ortotróp pályaszerkezettel, támaszköze 2 x 96,96 m. A MÁV Zrt a felszerkezetek cseréjéhez az egyhetes vágányzár idejét (2014.október 5-11) két évre előre kitűzte és azt a nemzetközi menetrendben rögzítette. Az építési technológiának a Tisza szeszélyes vízjárásától függetlennek kellett lennie. A bal vágányú vágányzár (északi) alatt történt meg a pillérek és az északi ártéri felszerkezetek átépítése. A régi kétvágányú hidat oldalirányban kihúzták, az új balvágányú szerkezet hosszirányú behúzással, majd keresztirányú tolással került a tervezet helyére. A régi hidat a vasúti síneken mozgó bakdaruval bontották el.

Zámbó László projektvezető, Mihály Tamásfő-építésvezető KÖZGÉP Zrt "A szolnoki Tisza-híd gyártási és szerelési munkái" c. előadásukban a teljes, összesen 388,2 m hosszú híd átépítéséről számoltak be. Az eredeti szolnoki Tisza-híd a Szolnok felőli oldalon kétszer egyvágányú, 4 x 38,9 m támaszközű felsőpályás gerendahidakból, a meder felett háromtámaszú, 2 x 96,85 m támaszközű, kétvágányú alsópályás, rácsos szerkezetű hídból, míg a szajoli oldalon kétszer egyvágányú, 38,9 m támaszközű, kéttámaszú felsőpályás gerendahidakból tevődött össze. A mederhidakat új szerkezetekre cserélték ki, míg az ártéri hidakat felújították.

A vasúti forgalom biztosítása mellett a kivitelezési munkákat 2014-ben a Millér-Szajol, míg 2015-ben a Millér-Szolnok közötti szakaszokon végezték el. A meglévő pilléreket erősíteni, szélesíteni kellett és a felmenő falakat új burkolattal kellett ellátni. Az új híd alsó éle árvízvédelmi okok miatt a régihez képest 4 m-rel magasabban van, amelyhez a pilléreken acélszerkezetű zsámolyokat építettek be. A mederhidak acélszerkezetének elemeit gyári körülmények között vitelezték ki, és a helyszínen bakdarukkal állították össze. A szerelőteret a meglévő vasúti töltésen rendezték be. Az összeszerelt hidat hosszirányú tolással juttatták előre, és a régi szerkezet oldalirányú kitolása után a végleges helyére tolták be. A 2014.október 5-11. közötti vágányzári időben végezték el a régi, 2300 t-s szerkezet kitolását, az új 900 t-s balvágányú szerkezet keresztirányú betolását, az Edilon-os felépítmény kiépítését, a szükséges hírközlő és biztosítóberendezések kábelezését, a villamos felsővezeték szerelését és a hidak próbaterhelését végezték el. 2014. október 12-én megkezdték a jobbvágányú szerkezet hossz- és keresztirányú betolását, amelynek munkái 2014. december elején fejeződtek be.

Homlok Tibor projektvezető, Bilder Kft, Lőrincz Dezső építésvezető, Swietelsky Kft.: "Sínleerősítések a Szolnok-Szajol vasútvonal hídszerkezetein" c. előadásukban bemutatták, hogy kedvezőtlen időjárási körülmények mellett hogyan biztosították az Edilonos felépítmény kivitelezését. Az Edilon anyag beépítéséhez legalább 5 C0 hőmérsékletet kellett biztosítani, amelyhez a fűtött, 60 m hosszú sátrakban biztosították a feltételeket. A hídszerkezet és a folyópálya csatlakozásánál a fokozatos átmenethez bordás kiegyenlítő lemezt és ezen Magyarországon először FFU szintetikus keresztaljakat építettek be.

Gyurity Mátyás, műszaki igazgatóhelyettes MSc Kft "Szekrénytartós vasúti híd épült Szolnokon" c. előadásában az új Tisza-ártéri híd tervezéséről tartott beszámolót. Az új híd építése a Tisza bal parti árterén az árvizek gyorsabb levezetése érdekében vált szükségessé. A híd ágyazatátvezetéses, az acélszerkezetének anyaga nagyszilárdságú, S355 minőségű, az acélszerkezet magassága hídtengelyben 2740 mm, szerkezeti magassága 3630 mm, támaszköze 40 m.  Az új ágyazatátvezetéses szekrénytartós híd kategóriájának legnagyobb támaszközű hídja, karcsúsága L/13.

A konferencia második napi levezető elnöke Virág István, a MÁV Zrt. PÜF Híd- és alépítményi Osztályának vezetője volt. 

Lakatos István híd- és alépítményi szakértő, MÁV Zrt Szegedi Igazgatóság "A Szajol-Lökösháza vonal átépítése" c. előadásában a vonalátépítés jellemző adatait ismertette, bemutatta azokat az ott alkalmazott újszerű megoldásokat. Ezek közé tartoznak a rézsűburkolás megtámasztása alul cölöpökkel, a hídfő mögötti háttöltés erősítése Jet-Grouting mikrocölöpökkel. Kritikus szemmel elemezte az előfordult tervezési és kivitelezési hiányosságokat, javaslatokat tett azok kiküszöbölésére. Végül bemutatta a gyomai 46-os út és a békéscsabai Szerdahelyi úti új közúti aluljárókat.

Tóth Axel Roland hídszakértő, MÁV Zrt PÜF Híd- és alépítményi osztály "Hídépítések a Budapest-Esztergom vasútvonalon" c. előadásban összegezte a 2012 óta, három szakaszban történő hídépítések tapasztalatait. A vasútvonalat a hidak és műtárgyak nagy száma jellemzi, amelyek döntő többsége kis vagy közepes nyílású. Közlekedésbiztonsági okok miatt sok gyalogos aluljáró, közúti aluljáró és felüljáró épült. 

 

 

 

 

 

Dr. Dunai László egyetemi tanár, BME Híd és szerkezeti Tanszék "Vasúti hidak Európában" c. előadásában az öszvér- és hibrid szerkezetű hidak nagyon érdekes példáit mutatta be.Ezek a hidak általában nagy támaszközzel épült, rendkívül esztétikus megjelenésű szerkezetek, amelyeknél az acél, a vasbeton anyag szerkezeti előnyeit használták ki a tervezők az ilyen típusú hidak gyakran vegyes forgalmúak (városi vasúti és közúti forgalom). A ritkaságok közé tartoznak a felsőpályás, rácsos öszvérhidak, ahol a nyomást az acél, a húzást a vasbeton anyaga veszi fel.

 

 

Rácz Balázs tervezőmérnök, Főmterv Zrt, Czaga Róbert projektvezető Közgép Zrt "A békéscsabai Orosházi úti felüljáró építése" c. előadásukban a 2 x 59,2 m támaszközű, egypilonos, ferdekábeles ortotróp pályalemezes szerkezet tervezési és kivitelezési munkáit mutatták be. A régi, öszvérszerkezetű hidat vágányzárban bontották el. Az új acélszerkezetet vágányzárban, közbenső jármok segítségével hosszirányú betolással jutatta helyére. A pilonszárak építéséhez a felszerkezetre helyezet 6 t teherbírású toronydarut telepítettek. A 2015. június 2-án forgalomba helyezett felüljáró a város látképének meghatározó elemévé vált.

Süle Ferenc Attila, tervezőmérnök, Főmterv Zrt "A Kerepesi úti Százlábú híd átépítése - tervezés" c. előadásában bemutatta azokat a tervezési különlegességeket, amelyeket ennél a munkánál alkalmazni kellett. Ezek közül a legfontosabbak a következők:

  • A híd alatt van hazánk legforgalmasabb vasúti pályaudvarának indító vágányai,

  • A híd alatt vannak a 2-es metró alagútjai, ezért cölöpalapozást nem lehetett tervezni

  • A híd 40o ferdeségű

  • A szűkös hely miatt csak három ívtartót lehetett tervezni.

  • Az új híd közbenső pillér nélkül hidalja át a 82,7 m nyílást.

Sereg Tamás, projektvezető, Közgép Zrt „A Kerepesi úti Százlábú híd átépítése - kivitelezés" c. előadásában beszámolt a régi szerkezet vágányzárban történő elbontásáról és az új rácsos acélszerkezet 2 részben való betolási munkáiról. A betolásnál a vágányok között ideiglenes alátámasztásokat építettek be. A bontási munkák alatt a híd alatti hat vágányból egyidejűleg csak egy vágányon lehetett vágányzárt tartani. A híd északi felét 2014. december 10-én helyezték ideiglenesen forgalomba, a déli felét 2015 júliusában tolták helyére, az építési teljes befejezése 2015 októberében várható.

Ispán László, Forgalmi Csomóponti főnökségvezető "Vasúti forgalmi technológia a Százlábú híd építésénél" c. előadásában bemutatta azt, hogy a vasúti forgalmat miként lehet lebonyolítani a régi híd bontása, az új híd építése és a közúti forgalom fenntartása mellett. Az érintett vasúti vágányok között voltak indító, tároló és a kocsimosói vágányok. A napi 420 vonat forgalmát lebonyolító pályaudvar üzemeltetése és a kivitelezés jó együttműködése a híd határidőre való átépítését tette lehetővé és az új híd alatt a meglévő vágányok átépítése közbenső alátámasztás hiányában tetszőlegesen megtervezhető.

 

 

 

Szebényi Gergő, hídszakértő, MÁV Zrt. PÜF Híd- és alépítményi osztály " Lillafüredi Állami Erdei Vasút műtárgyai" c. előadásában bemutatta hazánk egyik legszebb vonalvezetésű kisvasútját, amely A diósgyőri vár közeléből a Garadna patak völgyében a Hámori tó partján, a Palota Szálló és barlangok mellett az újmasai őskohóhoz vezet.

Az 1920-ban épült, többször bővített LÁÉV 760 mm nyomtávú kisvasút több mint 10 km hosszú. A vonal érdekessége a Lillafüred állomás előtti 112,90 m és az utáni 120 m hosszú alagutak, továbbá a 64 m hosszú, háromnyílású Gerber csuklós "Mélyvölgyi hídszerkezet". Ezenkívül a kisvasúton több kisebb nyílású acélhíd, boltozott híd is épült. A LÁÉV ma már csak turisztikai célokat szolgál, évi utasforgalma 2014-ben 221 ezer fő volt.

 

A konferencia résztvevői a kulturális program keretében Lillafüred és Ómasa között utaztak a LÁÉV vasútvonalon, megtekintették az Ómasai Őskohót, a Kohászati Múzeumot, a Szent István cseppkőbarlangot és az Anna barlangot.

A gálavacsorán a megjelenteket Garamvölgyi Mihály igazgató köszöntötte, amelyen a Vasúti Hidak Alapítvány díjait adták át. A 2015. évi fotópályázat díjainak átadásáról külön beszámoló készült. Alapítványunk 1997 óta diplomadíjat adományoz a tanulmányaikat magas színvonalon befejező hallgatók munkájának elismeréséül. Eddig15 alkalommal kaptak végzős egyetemi hallgatók diplomaterv díjat. A korábbi díjak átadása a diplomaosztó ünnepséggel egyidejűleg történt. Az idei díjátadás az első alkalom, hogy a díjat a hallgatók az alapítvány rendezvényén kapták meg. 

A 2015. évre kiírt diplomaterv pályázatra két diplomamunka érkezett.  A diplomaterv pályázat második helyezettje: Pataki Tímea, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Infrastruktúra-építőmérnök mesterszakon, Út és Vasútmérnöki szakirányon végzett hallgató. Diplomamunkájának címe: A hézagnélküli felépítmény és vasbeton hidak kölcsönhatásának vizsgálata, különös tekintettel a zsugorodásból és lassú alakváltozásból származó hatásokra. A diplomadíj első helyezettje: Papp Helga, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Infrastruktúra-építőmérnök mesterszakon, Út és Vasútmérnöki szakirányon végzett hallgató. 

 

Diplomamunkájának címe: A hézagnélküli felépítmény és acélhidak kölcsönhatásának vizsgálata a hosszirányú erők tekintetében. A díjakat Vörös József az Alapítvány kuratóriumi elnöke adta át. 

A MÁV Zrt. szakmai vezetésének felterjesztése alapján a kiemelkedő szakmai tevékenysége, a hidász hivatás értékeinek megőrzése, és az eddigi sokoldalú, igényes és megbízható munkája alapján szakmai nívódíjban részesült Szebényi Gergő. A díjat Virág István, a MÁV Zrt. Pályaüzemeltetési Főigazgatóság Híd és alépítményi osztály vezetője adta át.

A 2015. évi pályázaton a KÖZGÉP Zrt. által benyújtott szolnoki vasúti Tisza-híd átépítése pályamű részesült kivitelezői nívódíjban. A pályázaton a KÖZGÉP Zrt, a Tisza 2013. Konzorciumvezető cége önállóan végezte az acélszerkezet gyártását, helyszíni szerelését, korrózióvédelmét és a szükséges technológiai műveleteket.

 

A Vasúti Hidak Alapítvány által kiírt tervezői nívódíjpályázatra négy pályamű érkezett, melyből a bíráló bizottság három pályázatot részesít nívódíj kitüntetésben.

Nívódíjban részesült:

FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt. szolnoki vasúti Tisza-híd pályázata. A díj odaítélésénél döntő szempont volt az 1888-ban épített alépítmény Eurocode szerinti megerősítése és a tervezés 2011-12 közötti időszakában a MÁV Forgalmi Főosztályával egyeztetett technológia alapján olyan tervek és technológiai eljárás kidolgozása, amely lehetővé tette az egy hetes teljes vonatkizárásos vágányzárban a régi híd vágánytengelyből történő kitolását és az új rácsos szerkezet helyére tolását.

További tervezői nívódíjban részesült az MSc Mérnöki Tervező és Tanácsadó Kft. Szolnok-Szajol vasútvonal 1075+74 szelvényében megépült új Tisza ártéri híd, melyet a FŐMTERV Zrt. megbízásából tervezett az MSc Kft. Az új, egyenként 163 tonnás hidak a hazai vasúti hídállomány szekrénytartós családjának első ágyazatátvezetéses szekrénytartós acélhidunk, egyben kategóriájának legnagyobb támaszközű hídja.

Tervezői nívódíjban részesült továbbá az Út- Vasúttervező Zrt. a Szeged-Békéscsaba-Kötegyán-Országhatár vasútvonal gyulai Fekete-Körös-híd c. pályázatával. A benyújtott pályázat szerint a koros, gyenge teherbírású felszerkezet helyett olyan új műszaki megoldást dolgozott ki a tervező, amely a statikai kötöttségek mellett maximálisan összehangolta az anyag, a szerkezet, a funkció és a forma egységét.

A díjakat Vörös József a Vasúti Hidak Alapítvány Kuratóriumának elnöke adta át.

Alapítványunk 2002 óta évenként egy alkalommal, Korányi Imre díjjal ismeri el a vasúti hidász szakmai legjobbjának teljesítményét. A kuratórium döntése értelmében a 2015. évi Korányi díjat Sélley Tivadar a KÖZGÉP Zrt. Szerelési főmérnöke kapta. Szakmai tevékenysége szinte teljes egészében a MÁV-hoz, a vasúti hidakhoz, elsősorban az acélhidakhoz kötődik. Pályafutása során az utóbbi 40 évben átépült vasúti acélszerkezetű hidak szinte mindegyikében részt vett. A díjat Korányi Emese, Dr. Korányi Imre professzor unokája adta át.

Sélley Tivadar megilletődve mondott köszönetet a kitüntetésért, és a díjjal járó pénzjutalmat a MÁV Hídépítő Kft nehéz körülmények között élő hidász nyugdíjasainak ajándékozza.

A konferencia harmadik, befejező napi előadásait Rege Béla, a Vasúti Hidak Alapítvány volt elnöke vezette le.

Erdődi László hídszakértő, Dányi György hídszakértő MÁV Zrt PÜF Híd- és alépítményi osztály, Erdei Balázs csoportvezető, Nyári József okl. építőmérnök MÁV KFV Kft "Monitoring rendszerek alkalmazása vasúti műtárgyaknál " c. előadásban először a MEDINA projektről számoltak be. A régi HGR által támogatott rendszerbe valamennyi műtárgy hiányosságai bekerültek. A vizsgálatok eredményeit tablettre viszik be. Az új program oktatása 2015. októberben kezdődik, az üzemelés kezdésének tervezett ideje 2015. november, befejezési ideje 2016. január 31. A hídmonitoring a hidak időszakos vizsgálatát vagy állandó műszaki felügyeletét jelenti. Az előadásban bemutatták a 15 éve épült Nagyrákosi völgyhíd és a 2009-ben forgalomba helyezett, Újpesti Duna-híd monitoring vizsgálati eredményeit, valamint a Déli összekötő vasúti hídon kísérleti jelleggel a III. fokú hídvizsgálat során létesült monitoring rendszert mutatták be.

Posgay György igazgató, Metalelektro Méréstechnika Kft "Acélszerkezetek új vizsgálati lehetőségei zajimpulzus-analízissel" egyetemi szintű előadást tartott a mágneses Barkhausen-zaj új, impulzus alapú feldolgozásának eredményeiről. Az akusztikus emisszióval a szerkezetben lévő repedéseknek a feszültségváltozás hatására bekövetkező terjedését, a mágneses Barkhausen-zaj méréssel az acélszerkezet feszültségállapotát lehet ellenőrizni.

Tóth Axel Roland hídszakértő, MÁV Zrt PÜF Híd- és alépítményi osztály "Vasúti hidak SHM (Structural Health Assessment) rendszerei" c. előadásában ezen a szakterületen a külföldi vasutak tapasztalatairól számolt be.

A DB általánosan ezt a módszert nem alkalmazza. A PKP foglalkozik a kérdéssel, javasolták az együttműködést a V4 országok keretében. Más vasutaknál-boltozatoknál alkalmazzák ezt a módszert.

Béli János igazgató MÁV KFV Kft "Űrszelvénymérés vasúti hidakon" c. előadásában az új úrszelvény-mérési módszert mutatta be. A gépi mérés az FMK-004 mérőkocsival történik.

A gépi mérés maximális sebessége 100 km/h. Menet közben a lézer minden szelvényben egy pontot érzékel, ezért a mérési adatok spirálszerűen keletkeznek. Az úrszelvény mérési rendszerhez tartozik egy irodai kiértékelő szoftver. A program megállapítja, hogy van-e a választott profilba érő akadály és azokat automatikusan kigyűjti. A helymeghatározáshoz GNSS vevőberendezés szolgál.

Dr. Kiss Csaba főmérnök, MÁV Thermit Kft "Polimer kompozitok a vasúti hídépítésben c. előadásában ezeknek a műanyagoknak a vasúti hídépítésében való alkalmazására mutatott be példákat. Ilyenek a peronok, támfalak, gyalogfelüljárók elemei és áthidaló szerkezetei, árokburkoló elemek, hidakon járólemezek, korlátok.

Sánta Zsófia tervezőmérnök, Gradex Kft "A Déli pályaudvari alagút bejáratának ideiglenes helyreállítása" c. előadásában a 2015 januárjában bekövetkezett rézsűcsúszás okait elemezte és bemutatta az ideiglenes helyreállítást. Ennek főbb részei a felső meredek zóna megtámasztása talajszegezéssel, az alsó zóna megtámasztása talajtámfallal, víztelenítés, vízelvezetés, a szárnyfal és az attikafal visszaépítése a tehermentesítések után.

Tóth Péter biztosítóberendezési osztályvezető, MÁV Zrt. PÜF, Technológiai Központ "Foglaltság érzékelés és vonatbefolyásolás vasúti hidakon” c. előadásában biztosítóberendezéseknek a hidakra való felszerelésének módjait, feltételeit és sajátos példáit mutatta be.

Antal Árpád szakmai tanácsadó- NAGÉV Kft "Tűzihorganyzott acélszerkezetek a kötöttpályás közlekedésben" az ezen a szakterületen elért alkalmazási példákat mutatta be. Németországban 2014 őszén engedélyezték a kis és közepes fesztávolságú közúti hidaknál a tűzihorganyzott acélszerkezetek alkalmazását. A 80-100 éves korróziós élettartam eléréséhez tűzihorganyzással legalább 200 μm vastagságú horganyréteget kell felvinni a darabok felületére.

Az előadások után a konferencia résztvevői egyhangú szavazással elfogadták a Bánkuti Gyula igazgatóhelyettes által vezetett Ajánlást-tevő Bizottság jelentését és előterjesztett ajánlásokat, amelyek külön részben olvashatók.

A hidász hagyományoknak megfelelően rövid ceremóniára került sor.   A következő, X. Vasúti Hidász Találkozó rendezője a Szombathelyi Régió lesz 2018.évben, ezért a Vasúti Hidász Találkozók jelképét, a hídvizsgáló kalapácsot a miskolci kollégáktól a szombathelyi kollégák vették át.

 

Áttekintve a konferencián elhangzott előadásokat megállapítható, hogy azok a 2012 évben megtartott VIII. Vasúti Hidász Találkozó óta eltelt 3 év vasúti hidász szakterületen történt szakmai fejlődést jól bemutatták. Az elhangzott előadások hidász szakterületen kívül más vasúti szakmai területeket (pálya, forgalom, biztosítóberendezés) is érintettek, igazodva ezzel a résztvevők igényeihez. Beszámolók hangzottak el a hazai hídépítések kivitelezéséről, tervezéséről. Külön fejezetben szerepeltek a vasúti pálya átvezetése a hidakon, új anyagok és technológiák és ismertetésre kerültek a vasúti nemzetközi előírások, kutatási eredmények.  Az elhangzott előadások döntő többsége Sínek Világa 2015. 4-5 számában olvasható. Az előadások időtartamát az előadók fegyelmezetten betartották, amelyet a teremben elhelyezett vasúti fényjelző is támogatott.

A konferencia Rege Béla levezető elnök zárszavával fejeződött be. Megköszönte az előadók gondos felkészülését, Volentné Sárvári Piroska főigazgató asszonyszemélyes elkötelezettségét és támogatását, Vörös József kuratóriumi elnöknek a konferencia szervezését, a szakmai program összeállítását, az előadásokat tartalmazó Sínek Világa különszámának összeállítását, Kiss Józsefnének a titkári szervező munkáját, a házigazdáknak Garamvölgyi Mihály igazgatónak, Bánkúti Gyula igazgatóhelyettesnek, Karácsony Tamás osztályvezetőnek és valamennyi munkatársának a helyszíni irányítást és

Szervezést, dr. Halász Józsefnek a "Vasúti hidak a Miskolci Igazgatóság területén" c. könyv szerkesztői munkáját és az egyes fejezetek szerzőinek munkáját a konferencia támogatóinak anyagi segítségét. Külön köszönet illeti meg Virág Istvánt a MÁV Zrt PÜF Vasúti Híd- és Alépítményi Osztály vezetőjét, akinek nagy része van abban, hogy a MÁV hidászai jelentős létszámban vehettek rész a konferencián. Köszönet illeti a helyi programok szervezőit és a konferencia minden résztvevőjét az aktív figyelméért.

 

Összeállította: Rege Béla 

Joomla templates by a4joomla