A háromévenként megrendezet vasúti hidász konferenciák közül a VI. Vasúti Hidász Találkozót Dobogókőn 2006.július 5-7 között a Manréza Hotelben tartotta meg a Vasúti Hidak Alapítvány és a MÁV ZRt.
A konferencia célja a korszerű vasúti hídépítési technológiák és híddiagnosztikai módszerek bemutatása volt. Az előadások megkezdése előtt az eddigi hagyományoknak megfelelően sajtótájékoztatóra került sor.
A sajtótájékoztatón a rendező szerveket Szamos Alfonz igazgató (MÁV ZRt. Pálya és Mérnöki Létesítmények Igazgatóság), Rege Béla vezető főtanácsos (Közlekedési Főfelügyelet, Vasúti Hidak Alapítvány, a kuratórium elnöke), Vörös József osztályvezető (MÁV ZRt., a Vasúti Hidak Alapítvány, a kuratórium tagja) képviselték.
A sajtótájékoztatón elsősorban a konferencia szervezésével és témáival kapcsolatos kérdésekre hangzottak el a válaszok, de szóba került a Vasúti Hidak Alapítvány 10 éves születésnapja és az a tény, hogy az elmúlt 13 évben körbejárva az ország területét valamennyi vasút-igazgatóság szervezésében hidász konferenciát rendeztek, és épen a mostani Budapesti Igazgatóság által szervezett konferenciával zárult a kör. 
A VI. Vasúti Hidász Találkozónak 203 regisztrált résztvevője volt, 26 előadás hangzott el, amelyeknek összesen 29 előadója volt. Az előadások időtartamát az előadók fegyelmezetten betartották, amelyet a teremben elhelyezett vasúti fényjelző is segített.
A szakmai találkozót a MÁV Rt budapesti területi igazgatója, Lepesi Zoltán úr nyitotta meg.
Vörös József a MÁV ZRt. főhidásza „A vasúti hídszolgálat elmúlt három éve”című előadásában beszámolt a felügyeleti tevékenységről, az előző évek jelentősebb karbantartási, felújítási, beruházási munkákról.
Előadásában elmondta, hogy ez az időszak nem volt olyan mozgalmas, mint az ezt megelőző. MÁV ZRt. beruházásban a pécsi gyalogos felüljárót és a vasvári Rába híd átépítését említette meg.
Dr. Farkas György a BME tanszékvezető egyetemi tanára, „Korszerű diagnosztikai módszerek, a feszített vasbeton szerkezetek vizsgálata” c. előadásában az alkalmazott diagnosztikai eljárás kiválasztásának elveit, és az egyes vizsgálati eljárásokat ismertette.
Duma György műszaki igazgatóhelyettes (MSC Kft), Erdődi László szaktanácsadó (MÁV ZRt), Dr. Lublóy László adjunktus (SZIE) közös előadásukban a magyar vasútvonalak hídjaival kapcsolatos 220 kN tengelyterhelésre vonatkozó teherbírási felülvizsgálatokat mutatták be. A felülvizsgálat típus-szerkezetenként, a H4/2000 utasítás elvei szerint történik.
A több éve folyó munka során a vizsgálatokat MÁV hídtípusai szerint végzik, figyelembe véve a hidak állapotát. Végül a beton, vasbeton és falazott hidak statikai felülvizsgálatával kapcsolatban a módszer gyakorlati alkalmazására láthattunk példákat.
Dr. Iványi Miklós a BME egyetemi tanára, „Vasúti hídtervezés az EUROCODE alapján” c. előadásának legérdekesebb része a fáradásvizsgálat új módszere volt. A fáradási ismétlési számot a Wöhler görbe szerinti 2.106 helyett a 108 vagy 5x106 értéket írja elő az EUROCODE.
Dr. Mosóczi László a MÁV ZRt Pályavasúti Üzletág főigazgatója „Az elkövetkező időszak vasúti fejlesztései” c. előadásában azokról a tervekről számolt be, amelyeket az Európai Unió 2007-2013 közötti költségvetése alapján valósíthatók meg. Ezen kívül a vasút átalakításával kapcsolatos legújabb elképzeléseket vázolta fel.
Hillier Dávid „Vasúti hidakra ható indító- és fékezőerő” címmel tartott előadást amiben, az elmúlt 50 év szabályzati előírásainak változásait mutatta be a vízszintes erőhatásokra vonatkozóan. Összehasonlította az előírásokban megadott értékeket a ténylegesen ma is közlekedő mozdonyoknál mért adatokkal.
Rege Béla főmérnök, KFF, „Közlekedésépítéssel kapcsolatos jogszabályok” c. előadásában a vasúti közlekedést érintő új jogszabályokról és a jogszabályi módosításokról számolt be. Ezek közül a legfontosabbak a közigazgatási eljárásokról és a vasúti közlekedésről szóló új törvények.
Solymossy Imre az MSC Kft műszaki igazgatójának előadás címe „Javaslat a Déli összekötő vasúti híd környezetbe illeszkedő átépítésére”. Felhívta a figyelmet, hogy a hivatkozott vasúti híd környezete az utóbbi 15 évben jelentősen megváltozott, belvárosi jellegű lett. Ennek okán érdemes újragondolni az épülő új hídszerkezet esztétikai kialakítását. Bemutatta egy új kábelhíd tervét, amely a jelenlegi közúti híd megjelenésével és a környezettel harmóniában van.
Szamos Alfonz a MÁV ZRt igazgatója, Budapest vasúti és elővárosi közlekedésének fejlesztése címmel tartott előadást.
A budapesti nagy fejpályaudvarok átmenő pályaudvarokká alakításával a Déli és Nyugati pályaudvarok alagúttal történő összekötésével, kialakítható lenne a főváros körüli körgyűrű.
A körgyűrűn új vasúti megállók létesítésével megoldható lenne a főváros tömegközlekedésének hosszú távú, kielégítő megoldása. A megvalósítás költségét 260-300 milliárd forintra becsülik, amely lényegesen alacsonyabb, mint a „4”-es metró 400 milliárd forint beruházási költsége.
Mátyássy László Pont-TERV ZRt elnök vezérigazgatója, és Szerbák László osztályvezető a „Vasútvonalak felett átvezetett autópályahidak létesítési tapasztalatai” címmel. tartottak előadást. E hidak tervezésénél jelentős nehézségeket okoz a nagyon kis keresztezési szög, amely számos kérdést vet fel (jelentős hossznövekedés, bonyolult támaszkiosztás, szerviz út kialakítása) a műtárgy tervezése során.
Orbán Zoltán a MÁV ZRt hídszakértő mérnöke a Nemzetközi Vasútegylet kutatási projektjeiről tartott előadásában azokról a kutatási témákról számolt be, amelyekben a MÁV ZRt. részt vesz. Ezek közül a legfontosabbak a boltozott hidak, a fenntartható hidak és a meglévő hidak teherbírásának növelése a korridorokon.
Mácsai András ügyvezető, Vasúti Közúti Tervező Kft: Néhány gondolat a vasúti és közúti hidak tervezéséről c. előadásában többek között rámutatott arra, hogy a vasúti hidakat általában a vasúti forgalom fenntartása mellett kell megépíteni, amely kihat a híd szerkezeti kialakítására is. Az egyes terhelések (jármű teher, szélteher, oldallökő erő stb. a vasúti hidaknál mintegy 40 %-al nagyobbak.
Dr. Rosta László igazgató Interlakk Kft: „Vasúti hidak korrózióvédelmének speciális kérdései” c. előadásában felhívta a figyelmet a festékbevonati rendszerekkel szemben támasztott követelményekre (időjárási hatások, vasúti kocsikból származó szennyeződések, tartósság, gazdaságosság, a kivitelező referenciái), amelyeket a döntésnél mérlegelni kell.
Dr. Ludányi Béla termékfelelős, Servind Kft: „Rapid korrózióvédelmi rendszerek” c. előadásában a rövid átfesthetőségi idejű anyagokról azok műszaki és gazdasági előnyeiről számolt be.
Szautner Csaba szaktanácsadó, MAPEI Kft: „MAPEI termékek alkalmazása vasúti vasbeton hidaknál” c. előadásában a beton korróziós károsodások javításaira, az acélbetétek védelmére adott javaslatokat, technológiát és anyagokat.
Dr. Seidl Ágoston főmérnök, MAHÍD 2000 ZRt: „MSZ EN ISO 129444 szabvány az acél korrózióvédelmére” c. előadását kolléganője Bíróné Szilágyi Erzsébet tartotta meg. Az acélszerkezetek korrózió elleni védelmében, az utóbbi időben két irányzat figyelhető meg: a környezet-és egészségvédelmi szempontok és a minőségi követelmények érvényesítése.
Glatz István osztályvezető, MÁV Technológiai Központ: „Vasúti hidak bélyegeken” c. előadásában a bélyeggyűjtés kezdetének rövid története után a vasúti hidak típusait magyar és külföldi bélyegeken ismertette.
Boros Péter igazgató, Betonplasztika Kft: A Betonplasztika Kft munkáit mutatta be előadásában, mint a vasúti hidász találkozók állandó előadója, ismételten bizonyította azt a lehetőséget, hogy alapos hídvizsgálat és minőségi kivitelezés után a régi kő, és boltozott hidak megmenthetők.
Horváth Zoltán ügyvezető, CDM Kft: „Vasúti hidak rezgés és zajcsillapítása” c. előadásában az ágyazat nélküli hidakon végzendő mérésekről és ezek alapján végzendő munkákról adott ismertetést.
Matus László szakelőadó, MÁV Központi Irattár: „Központi irattározás a MÁV-nál” címmel tartott előadást, amelyben a 2001-2004 év között elvégzett teljes MÁV iratanyag számítógépes feldolgozását ismertette. Az elektronikus irattár új épületben, a Nyugati pu. területén található, a kutatók és ügyfelek részére rendelkezésre áll.
Szabó József műszaki igazgató és ifj. Szabó József okl. építőmérnök, MÁV Thermit Kft: Ágyazatragasztási technológia. A zúzottkőágyazat megerősítése c. előadásukban a technológia elméleti és gyakorlati alkalmazásáról adtak tájékoztatást.
Legeza István főmérnök, MÁV ZRt: Résfalas technológia a vasúti hídépítésben c. előadásában gyakorlati példákat mutatott be e technológia alkalmazásáról.
Pethő Gábor érékesítési vezető, MC-Bauchemie Kft: „Ágyazatragasztás külföldi tapasztalatai” c. előadásában rámutatott e technológia gazdasági előnyeire (több vágányú pályán a szomszédos vágány elbontható, új vágány építhető provizórium nélkül)
A konferencia Ajánlástevő Bizottságának új elnöke Erdődi László kolléga lett. A Bizottság a régi, folyamatosan aktuális ajánlások mellett újakat is megfogalmazott, amelyek közül a legfontosabbak a következők:
· A nem hatósági engedélyköteles vasúti építmények tervjóváhagyásának szabályozása
· Pályakeresztezési előírások átdolgozása (a jelenlegi 1970-ben került kiadásra)
· Vasút-üzemeltetői hozzájárulások egységesítése
· Helyi közforgalmú vasutak hídszabályzatának kidolgozása
· A vasúti vasbeton hidak teherbírási vizsgálatainak eredményei MÁV utasításban kerüljenek kiadásra.
A következő, VII. Vasúti Hidász Találkozó házigazdája 2009-ben Szeged lesz. A szegedi szervezők képviselői a konferencia szimbólumát az eddigi konferenciák szalagjaival ellátott hídvizsgáló kalapácsot átvették.
Összeállította: Rege Béla