A 3 éves rendszerben megrendezésre kerülő vasúti hidász szakmai konferenciák közül az V. Vasúti Hidász Találkozót Debrecenben 2003.május 20-22 között az Arany Bika Hotelben rendezte meg a Vasúti Hidak Alapítvány és a MÁV Rt.
A konferencia célja a korszerű vasúti hídépítési technológiák és híddiagnosztikai módszerek bemutatása volt. A konferenciának 215 regisztrált résztvevője volt, 27 előadás hangzott el, amelyeknek összesen 34 eloadója volt. A szakmai találkozót a területi MÁV Rt igazgatója, Szombathy Géza úr nyitotta meg, majd dr. Zsákai Tibor a MÁV Rt foigazgatója üdvözölte a résztvevőket.
Vörös József: A vasúti hídszolgálat elmúlt három éve, a soron következő feladatok c. előadásában beszámolt a felügyeleti tevékenységről, az előző évek jelentősebb karbantartási munkáiról, felújítási, beruházási munkákról.
Ezek között a jelentősebbek a Makói Maros-híd, az Algyői és Csongrádi Tisza hidak pillérbiztosítási munkái, új gyalogos aluljárók építése Vecsés, Üllő és Ceglédbercel-Cserő állomásokon.
A nagyobb hídberuházási munkák közül figyelemre méltó a Kúnszentmártoni vasúti híd új mederszerkezete, továbbá közúti beruházásként a Kaposvár-Fonyód vasútvonal 55/56 szelvényében megépült 33,0 m támaszközű, párhuzamos övű, felül nyitott, alsópályás, rácsos, vasszerkezet. Az elkövetkező időszak feladatai közül kiemelkedik a 2005 évben 50 éves korú, ideiglenes jelleggel megépített Újpest Duna-híd tervezett átépítése.
Dr. Farkas György BME Építőmérnöki kar dékánja: A vasbetonhidak tartósságának növelése c. előadásában rámutatott arra, hogy hazánkban a betonszerkezetű hidak tartósságával esetenként gondok vannak. Ennek oka a nem megfelelő betontechnológia, ami az agresszív környezet károsító hatásának növekedésével gyors állapotromláshoz vezethet. A megoldás a nagyszilárdságú betonok alkalmazása.
Dr. Iványi Miklós Hídszerkezetek méretezése a matematikai modell szerepe c. előadásában az eddigi félvalószínűségi formátumokon alapuló szabályzatok nem tárgyalnak minden esetet, amely a gyakorlatban előfordulhat.
Javasolta a teljesen valószínűség- elméleten alapuló tervezési szabályzatok új generációjának kidolgozását.
Orbán Zoltán "A boltozott hidak diagnosztikája és a teherbírás növelés lehetőségei" című előadásában hazai és külföldi példákkal mutatta be a boltozatok erősítésének lehetőségeit. A teherbírás biztosításának leghatékonyabb módja az alakváltozások korlátozása.
Erdődi László, Dányi György, Dr. Lublói László, Agárdi Gyula "Hídgazdálkodási rendszer tapasztalatai és továbbfejlesztés lehetőségei" c. előadásukban rámutattak arra, hogy a MÁV Rt hídgazdálkodási rendszer-terve a műszaki adatok mellett gazdasági adatokat is tartalmaz. Az állapotjellemzők változásának feltárásával a leromlási modell felvételével az optimális döntést segítheti.
Agusztinovics Fülöp, Csek Károly "Vasúti hidak zaj és rezgésvédelme" c. előadásukban a meglévő vasúti hidakon az utólagos zajcsökkentés példáit mutatták be a mérésektől, a tervezésen keresztül egészen a kivitelezési megoldásokig. Különösen érdekes volt a Déli Összekötő vasúti hídon alkalmazott megoldás, tekintettel az annak közelében lévő új Nemzeti Színház illetve tervezett kulturális központ zajvédelme szempontjából.
Kiss Józsefné "Vasúti árvízkárok krónikája" c. előadásában az elmúlt 50 év vasúti hidakat ért ár- és belvizek okozta károk okait és a hidak építésére, üzemeltetésére vonatkozó tanulságokat vonta le.
Gál András "A zalaegerszegi deltavágány hídja" című előadásában a magyar-szlovén vasúti kapcsolat folytatásaként tervezett a 600 m sugarú ívben fekvő, ferde , folytatólagos, 3 nyílású szerkezet tervezési és kivitelezési tapasztalatait ismertette. A legnagyobb feladat az íves rácsos tartó kialakítása volt, mivel ilyen típusú szerkezet Magyarországon még nem épült. Érdekességet jelentett az is, hogy a gyártás egy része a helyszínen készült el.
Evers Antal : Rugalmasan ágyazott vasúti pálya hídon történő átvezetésének speciális kérdései c. előadásában elsősorban az Edilon típusú sínleerosítő rendszer hézagnélküli illetve hevederes pályába való beépítési kérdéseivel foglalkozott.
Dr. Medved Gábor "Javaslat az osztott biztonsági tényezős méretezési képlet továbbfejlesztésére" c. előadásában javasolta a határállapoton alapuló osztott biztonsági tényezős méretezési mód alapképletének átalakítását. A javasolt méretezési képlet kiküszöböli a terhek parciális biztonsági tényezovel való felszorzás okozta nehézségeket, ugyanakkor megtartja az egyenlő biztonság elvén alapuló méretezési mód elonyeit. Az új méretezési képlet konform az EUROCODE-dal, így a jövőben is alkalmazható. Ehhez az előadáshoz hangzott el a legtöbb hozzászólás, több észrevétel is elhangzott, melyekre az előadó válaszolt.
Pozsonyi Iván "Közúti és vasúti forgalom szétválasztása nagyfolyami hídjainkon" c. előadásában a Bajai Duna híd, a Tiszaugi Tisza híd, a Dunaföldvári Duna-híd példáit mutatta be, amelyek után gyorsabb és biztonságosabb lett a közúti és vasúti közlekedés. Bár a közúti és vasúti forgalom szétválasztásánál a három hídnál háromféle megoldást alkalmaztak mindhárom esetben a legkomolyabb nehézségek azonosak voltak, nevezetesen a forgalom alatti átépítés, a meglévő szerkezetek teherbírásának figyelembe vétele, a meglévő és az új szerkezetek összhangja.
Füle Antal" Nagyvasúti villamos vontatási felső vezeték hidakon és híd alatt" c. előadásában rámutatott arra, hogy a híd szerkezeti tervezőjének célszerű a felsővezeték tervezőjével egyeztetni, mert csak így alakítható ki megfelelő paraméterekkel rendelkező és esztétikus felsővezeték. Felsővezeték szempontjából a felül nyitott és felül zárt hidakat különböztetik meg. Az utóbbi esetben célszerő a 6500 mm hídmagasság alkalmazása.
Solymossy Imre, Becze János, Sélley Tivadar "A kunszentmártoni Hármas-Körös-híd tervezése és kivitelezése" c. előadásukban a régi, gyenge teherbírású híd átépítési megoldását mutatták be. A vasúti forgalom fenntartása alatt az alap megerosítését cölöpözéssel valósították meg, míg a régi 59,4 m támaszközü mederszerkezet helyett 74,70 m támaszközü korszerű szerkezetet építettek meg. Mindkét szerkezet hegesztett szerkezetű, a helyszíni kapcsolatok NF csavarosak. A pályaszerkezet hagyományos hossz-, és kereszttartós, nyíltpályás. A mederszerkezet hosszirányú betolással került a helyére, a teljes vágányzári idő 16 nap volt.
Erdődi László "Teljes hídállományra vonatkozó korróziós felmérés a MÁV-nál" c. előadásában bemutatta azt, hogy a MÁV Rt acélhídjainak az előírt mázolásainál 50 - 70 % lemaradást állapítottak meg. Ez a hidak előírt 100 éves élettartamát 50 - 70 évvel csökkenti. Különösen megdöbbentő volt az ország egyik legnagyobb forgalmú vasúti hídjának, a Szolnoki Tisza híd korróziós állapotának bemutatása, ahol a szegecsek és az acélanyag komoly károsodása állapítható meg.
Dr. Ludányi Béla "Korrózióvédelmi bevonatrendszerek kiválasztási szempontjai" és Dr. Rosta László "Acélhidak korrózióvédelme korszerű festék bevonatokkal" c. előadásaikban a költséges, de 10-15 éves élettartamú bevonatok anyagának, színének kiválasztási szempontjait és a kivitelezés ellenőrzési feltételeit mutatták be.
Boros Péter "Vasúti hidak meghibásodása és javításuk módja" c. előadásában a szigetelések, felületi hibák, repedések feltárási módjait és korszerű javítási módszereit mutatta be. Az előadásból az a tanulság állapítható meg, hogy pontos állapotfelvétel, és megfelelő javítási technológia alkalmazása esetén sok híd és boltozat még megmenthető és nem kell elbontani azokat.
Angyal Károly "A száraz jégszórás a tisztítási technológiában" c. előadásában a vasúti hidak bevonatainak eltávolításánál eddig nem alkalmazott technológiát ismertetett, amely rendkívül gyors és környezetbarát módszer. A festékrétege eltávolítása a nehezen hozzáférhető helyeken is minden nehézség nélkül kivitelezhető. A módszer különösen a rövid vágányzári idő miatt is szóba kerülhet.
Béli János és Posgai György "Híddiagnosztikai fejlesztések" c. előadásukban bemutatták azokat az új készülékeket, műszereket, amelyek lézeres lehajlás-mérés, az orsóerő mérés NF csavaroknál, háttöltés tömörségének mérése céljait szolgálják, valamint ismertették az űrszelvény mérésének forgó, lézeres berendezését.
Mácsai András a "Gyalogos forgalom külön szintű keresztezési műtárgyai" című előadásában a legrégebbi, 1846-ban épült gyalogaluljárótól a napjainkban alkalmazott szerkezeteket mutatta be. Külön részben foglalkozott a gyalogos felüljárók szerkezeteivel és a kapcsolódó szerkezetekkel (lépcsők, lefedések, liftek, rámpák stb.)
Föveny Gábor, Kókai József: "Előfeszített tartószerkezetek továbbfejlesztése és gyakorlati alkalmazásuk" c. előadásukban az EHG/f, az UBXm és UH típusú tartók felhasználásával készült, vasút feletti közúti és gyalogos felüljárók példáit mutatták be.
Tóth Tamás a "Kivitelezés szempontjai a vasúti hidak korrózióvédelmi munkáinál" című előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a híd kiviteli tervdokumentációjának elkészítése folyamán kerülni kell a nehezen hozzáférhető helyek kialakítását, az éles sarkok és lekerekítés nélküli élek megtervezését.
Báló Endre az "Árvíz okozta károk helyreállítása a Nyíregyházi PGF területén" című előadásában a Nyírvidéki Kisvasúton a 2000 évi árvízi károk hidakon való megszüntetési példáit mutatta be. 2001 és 2002 évben a Budapest-Nyíregyháza vasútvonalon a rendkívüli esőzések miatt kellett teknőhidakon szigeteléseket javítani, amelyet felhordott szigetelő anyagokkal viteleztek ki.
Legeza István a "Budapest-Kelebia vasútvonal 66/7 szelvényében lévő 6,0 m nyílású híd átépítése" c. előadásában egy 1881-ben épített, 1914-ben, 1960-ban és 2002-ben átépített híd történetét mutatta be.
Dr. Tóth Ernő és Vörös József "Járműütközéses balesetek vasúti hidaknál" a hidak közúti járművek okozta rongálásokat és a helyreállítások példáit mutatták be.
Hajós Bence "Szobi vasúti Ipoly-híd 1859" c. előadásában kutatott dokumentumok alapján a ma már nem létező vasúti hidat mutatott be. Az előadónak a vasúti hidász szakma iránti elkötelezettségét jelzi, hogy legfiatalabb előadóként ilyen hídtörténeti témakört tárt fel.
A szakmai konferencián kerültek átadásra a Vasúti Hidak Alapítvány által alapított tervezői és kivitelezői nívódíjak. Az előbbit az MSC Kft, az utóbbit a MÁV Hídépítő Kft kollektívája nyerte el a Fonyód-Kaposvár vasútvonal 55/56 szelvényben létesített 61.sz.út feletti 33,0 m fesztávolságú alsópályás, ortotróp lemezes rácsos szerkezet megvalósításáért.
Az előadások teljes terjedelemben a "Sínek Világa" folyóirat 2003.1.különszámában olvashatók, amelyet a konferencia résztvevői kézhez kaptak.
| Az V. Vasúti Hidász Találkozó résztvevői a következo ajánlásokat fogadták el : | |
| 1. | A vasúti hidász szakma számára a jövőben is szükség van arra a lehetőségre, hogy egy - egy időszak tevékenységét széles szakmai körben áttekintse, összefoglalja, és legfontosabb feladatait megfogalmazza. Elismerve a Vasúti Hidak Alapítvány ez irányú eddigi eredményeit, javasoljuk, hogy az Alapítvány saját lehetőségeit és eszközeit felhasználva, legyen továbbra is a vasúti hidász szakma fontos közösségi színtere. Továbbra is munkálkodjon célkitűzéseinek megvalósításán. Az ajánlás címzettje: Vasúti Hidak Alapítvány. |
| 2. | Fontos feladatnak tekintjük, hogy a szakma találja meg helyét a MÁV Rt új struktúrájában. Minden lehetőséget mozgósítani kell annak érdekében, hogy a MÁV Rt szervezeti rendjében végbemenő változások ne vezessenek a hidász szakterület jelentőségének leértékelődéséhez. Az ajánlás címzettje: MÁV Rt Pályavasúti Üzletág. |
| 3. | A hídgazdálkodási rendszer eddigi eredményeit bíztatónak tartjuk. Megítélésünk szerint folytatni kell a rendszer kidolgozását, finomítását. Elérendő célnak tartjuk, hogy a rendszer kidolgozott állapotában egy olyan szakmailag megalapozott objektív eszköz legyen, amely a hidak fejlesztési, üzemetetési költségigényeit mindenki számára elfogadhatóan alapozza meg. Az ajánlás címzettje: MÁV Rt Pályavasúti Üzletág. |
| 4. | Javasoljuk előterjesztés készítését a Tulajdonos számára, bemutatva hídjaink állapotát, a romlási folyamatot, és annak várható hatásait. A MÁV Rt acélhídjainak jelenlegi korróziós állapota forgalomveszélyes helyzetet teremthet. A felelősséget az üzemeltető viseli. Azonnali intézkedésre van szükség a Tulajdonos részéről. Javasoljuk megvizsgálni EU-s források bevonásának lehetőségét. Az ajánlás címzettje: a Tulajdonos. |
| 5. | A vasúti hidak árvízkárokkal szembeni biztonságának növelése érdekében irányelvek kidolgozását javasoljuk. Folyami hidaknál ez terjedjen ki az alépítmény befogásának statikai vizsgálatára, az állékonyság ellenőrzésére, hogy a pillérvédelem gazdaságosan elvégezhető legyen. Állandóan víz alatt lévo kismutárgyaknál biztosítsa a száraz állapotban történő vizsgálat feltételeinek megteremtését és szabályozását. Az ajánlás címzettje: Mérnöki Létesítmények Osztály. |
| 6. | Javasoljuk az új technológiák és diagnosztikai módszerek szélesebb körű elterjesztését. (Pl. aluljáró építése réseléssel, hídvégeken lévő átmenetei szerkezek alkalmazása stb.) Felhívjuk a figyelmet az esélyegyenlőséget biztosító létesítmények üzemeltetési problémáinak megoldatlanságára. Az ajánlás címzettje: Mérnöki Létesítmények Osztály. |
A konferencia alkalmából adta ki a Vasúti Hidak Alapítványa a "Vasúti hidak a Debreceni Vasútigazgatóság területén" c. szakkönyvet. Ennek az igényes kiadású műszaki szakkönyvnek fő fejezetei a következők:
- Vasúthálózat kialakulása, történelmi hatások
- Igazgatósági hidak bemutatása
- Kezdeti hídépítés régi dokumentumok alapján
- Egyedi, nagy vasúti hidak.
E szakkönyv meglévő példányai a MÁV Nosztalgia Kft-nél és a Műszaki Könyvesboltban még megvásárolhatók.
A konferencián résztvevők a vasúti hidász szakmával kapcsolatos kiállítást is megtekinthették.
A hidász konferenciák hagyománya szerint a vasúti hidász találkozók időpontjára és helyére emlékeztető hídvizsgáló kalapácsot megőrzésre a MÁV Rt Budapesti Igazgatósága nevében Csek Károly úr vette át amelynek területén a következő, VI. Vasúti Hidász Találkozó 2006. évben kerül megrendezésre.
A szakmai konferencia eredményeit Vörös József és Rege Béla értékelték.
Összeállította: Rege Béla
